Hackerek európa körül

A Toulouse-Nice útvonal eléggé hosszúnak bizonyult, ráadásul Nice-ben nem találtunk elfogadható áron szállást, ezért félúton megálltunk vadkempingezni. A sátrat a Carry le Roulet nevű falu melletti hegyes völgyes területen vertük le. Balázsnak rögtön megtetszett a hely, hiszen kellemes fenyőszag áradt mindenből. A vadkemping Franciaországban elvileg tiltott, de tudomásunk szerint nem nagyon bűntetik a dolgot. Balázs mégis egy kicsit ideges volt, ráadásul, amikor elindultunk a sátornak kiszemelt hely felé, sikerült kifülelnünk, hogy a völgy melletti úton megállt egy autó, amiből kiszállt két ember. Viccelődve mondtam Balázsnak, hogy biztos a rendőrség az, akiket az elhaladó autósok figyelmeztettek. Szerencsére csak wc ügyek miatt álhattak meg, mivel a völgybe már nem követtek minket. Felállítottuk tehát a sátrat, ami nem volt egyszerű, tekintve, hogy az egész völgy eléggé sziklás volt. Lefekvés előtt megnéztünk pár részt a 'Dokik'-ból, majd egy mókusszerű, macskaüvöltésű állat közeledő hangjára aludtunk el.

Másnap reggel, miután már félig összepakoltunk, két biciklista tekert végig a völgyben. Köszöntünk nekik összecsomagoltuk a sátrat és tovább indultunk Nice felé. Érdekes nevekkel rendelkeznek a francia települések. Toulouse felé átmentünk Condom-on; a Marseillebe vezető úton pedig Fos városán. Fos hűen tarja magát a nevéhez, mivel az itt, és a Marseilleben található gyárak teleköhögik fekete füsttel a levegőt, amit már messziről érezni lehettett. Ezek mellett még erős benzin és pb-gáz szag terjengett.

Nice felé, Cannes előtt az út eléggé szerpentines kacskaringós hegyes völgyes volt. Elég sok időbe tellett, még átverekedtük magunkat ezen szakaszon, mivel jó darabig előttünk egy lakókocsi szenvedett sqrt(2)-vel. Cannes-ban sikerült Balázsnak rossz útra tévednie. Egy kereszteződésben rossz irányba kanyarodott és így felmentünk az autópálya visszafelé vezető ágára. Oda-vissza kb. 26 km-nyi üzemanyagot vesztettük, plusz az autópálya használatért felszámolt 2x1.8 eurót, mivel visszafelé már nem akartuk bevállalni a szerpentineket.

A Myrysben az egyik tag szerint Nice a gazdagok városa, Monte Carlo pedig a hercegeké. Nem tudom, hogy mi teszi, de Franciaországban a nagy városokban érdekes vezetési stílust vesznek fel az emberek. Niceben is többször majdnem összetorték az autónkat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sokan robogóval járnak (és elég pofátlanul vezetnek), mert autóval szinte lehetetlen gyorsan haladni. Balázs vezetési szempontból el is nevezte Nice-t a majmok városának.

Niceben lementünk a Cote de Azzurre partra, ahol fürdőztünk egyet. A tenger itt tényleg gyönyörű kék színeket ölt. Kis úszás, napfürdőzés és csirekefalatozás után visszaindultunk az autóhoz. A parkolóban Balázs felment az autóért, amíg én fizettem. Véletlenül sikerült rossz helyre tennem a kártyámat a parkoló autómatába. Szerencsére a parkoló őr ki tudta nyitni, így, bár kicsit megviselten, de visszakaptam a kártyát. Legalább láthattam a belsejét az autómatának. Érdekes, hogy ezen is Windows fut.

Kis autózás, majd megérkeztünk Monte Carloba. Főleg az autóból néztünk szét, mert a genovai szállásra 23:00 előtt oda kellett, hogy érjünk.  Megnéztük kívülről a híres kaszinókat, megkerestük és végigmentünk a f1-es hajtűkanyaron. Amikor elindultunk Genovába, az iGo 22:45-ös érkezést jósolt. Út közben elszáguldott mellettünk egy sárga Lamborghini; ő valószínűleg hamarabb ér Genovába. A versenyidőnket tartani tudtuk, bár néhány genovai útra, ahol legfeljebb 60-al lehetett haladni, mert olyan kacskaringós, az iGo 100-as tempóval számolt. Így is sikerült az érkezési időből lefaragni 3 percet. A hostel hírdetésével ellentétben nem Genovában, hanem egy Genova melletti városban, Monocesi-ben volt. Bepakoltunk a szobánkba és megterveztük a további utat.